Villionról tudják azt, hogy lázadó volt. Nem hallgatott másokra mindig a saját feje vezette. A versei ebből adódóan érdekesek, sajátosak lettek.
A refrén (általában) a sorok végén lévő sor vagy sorrészlet ismétlése. Célja a hangulat, az élmény nyomatékosítása.
A ballada drámai, költői műfaj. Jellemzője a drámai feszültség, az általában tragikus jellegű megoldás, a sejtetés, a párbeszédes előadásmód.
A refrén nagyon igaz (mármint a nem kifordított) bárkivel megtörténhet. Nem biztos, hogy emberrel. Lehet, hogy valakinek annyira tetszik egy cipő, hogy a három hónapja spórolt pénzt a lakbér helyett erre költi.
Szerintem ez a refrén a lehető legjobb refrén amit kitalálhatott ebbe a versbe Villion. Eleve az egész vers kifordított igazságokról szól és ez a refrén szerintem már mindenkivel megtörtént/megtörténhetett.
Nekem a refrénről eszembe jut még a Ballada a Vastag Margot-ról is. Mivel a nő szerette a Villiont még úgy is, hogy megverte. Villion meg csak a pénzért volt vele.
A refrén az egy nagyon valós igazság ami bárkivel megtörténhet. Még magával az írónkkal is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése